2011 szeptember / september

Bernát András

Tér tanulmányok

A tavaly novemberben a Neon Galériában megrendezett „Rész és egész – Rekonstrukció“ című kiállításomhoz 2010 tavaszától sok vázlatot készítettem olajjal papírra. A kiállítás témájától elkalandozva, mintegy időutazásként felelevenítettem, hogy még mivel foglalkoztam a kilencvenes évek elején, közepén. Számomra meglepő munkák születtek – a kilencvenes évek darabjaihoz képest is. Úgy gondoltam, gondolom most is, hogy a tizenöt-húsz évvel ezelőti dolgaimban számos festői lehetőség, irány rejlett, rejlik, amelyet érdemes folytatni.Leegyszerűsítve. A nyolcvanas évek végétől egyre inkább a vonal vált festményeim alapelemévé. A fény-árnyék változásait az olajfestékbe kevert fémporral értem el, úgy, hogy a különböző szögű ecsetvonások más-más szögben verték vissza a fényt. Abban az időben szögletes, architektúra-szerű motívumokból álló absztrakt tájképeket festettem, kevés szín felhasználásával. Ezek a formák később legömbölyödtek, organikusabbá váltak, majd a kilencvenes évek végétől a hullámvonal vált meghatározóvá. Végtelenbe nyúló, az „egész“-séget célzó hullámfelületeket próbáltam létrehozni. Az utóbbi években kísérletet tettem ezen felületek felbomlasztására erőteljesebb színek és bonyolultabb formák használatával.

Ezt a kísérletet még nem zártam le, mert közbejött a felkérés a „Rekonstrukció“-ra, és a fentebb említett okok miatt érdeklődésem az egyenes vonal felé irányult.Az egyenes vonal, mint festészeti alapelem egyszerűbbnek tűnik a hullámvonalhoz képest, ugyanakkor nagyon bonyolult téri szituációkat lehet vele elérni. A párhuzamos egyenes ecsetvonások egyszerű síkot képeznek, ha az egyenesek egymáshoz képest kisebb nagyobb szögben jobbra balra dűlöngélnek, akkor csavart felületet kapunk, amely már a harmadik dimenzióban kanyargó szalag illúzióját kelti.

Az egyenesek legyező szerű terítésével kristályalakzatokat hozhatunk létre. Ezeket a síkokat más síkokkal metszhetjük és még újra behozhatjuk a képbe a görbéket is.Ilyen eszközökkel jöttek létre a nagyjából három csoportba sorolható, de egymással kapcsolatba hozható, vagy közös halmaz részeit képező új munkák: architektúrális-geometrikus motívumok, szalag motívumok és kristály motívumok.Bár ebben a leírásban igyekeztem tárgyszerűen, racionálisan megfogalmazni a képek készítési módját, a néző ezekben az „absztrakt illúzionista“ képekben irracionális elemeket is felfedezhet.Budapest, 2011-09-01 Bernát András