Archívum / Archive       Művészek / Artists       Könyvek / Books        Rólunk / About       Kapcsolat / Contact
Mark

2011 október / october

Szurcsik János
Szurcsik József megnyitószövege


Tisztelt Hölgyeim és uraim!
Tisztelettel köszöntöm Önöket itt a Neon galériában, Szurcsik János Munkácsy díjas Érdemes művész festményei között, a “Pályám emlékezete I.” című kiállítás megnyitója alkalmából.

Ha jól számolom, immár 52-53 éve ismerem Szurcsik János festőművészt.

Művészetének és egész egyéniségének óriási hatása volt személyiség fejlődésemre, különösen az 1960-as 70-es évek során. Nem is csoda, hiszen az akkor 30-as 40-es éveit taposó művész alkotói energiáinak teljes tárházával rendelkezik,

szüntelen alkotói vággyal és töretlen lendülettel dolgozik.

Műtermében áthatja a levegőt és egész környezetét a terpentin, a festőszer és a lenvászon illata.

Akik a közelében éltek, beléjük ivódott mindez. Csak úgy, mint nyaranta szülőföldjén, a hercegszántói, bátmonostori határban a frissen kaszált fű, vagy a száradó széna, az állatok és a növények, virágok jellemző illata.

A meleg, száraz nyári por vagy az ősz nyirkos szaga, a csípős tél füstössége, vagy a tavasz gyengéd, de határozott fényillata.

Több, mint fél évszázada kisérem figyelemmel Szurcsik János pályáját.

Amióta ismerem, Ő mindig rajzol és fest. Számára a környezet tárgyai és jelenségei mind-mind potenciális motívumok. Nincs olyan figura, állat, vagy ember, akit ne elemezgetne, boncolgatna és értelmezne a maga módján.

Mindig az volt az érzésem, hogy a világot ő képek sokaságának tekinti és csak rajta múlik, hogy melyiket ragadja ki és formálja Szurcsik festménnyé.

Apám életét művészetében is nyomon követhető sajátos kettősség jellemezte. Egyrészről a természetközeliség, a rendszeres fizikai munka, a mezőgazdasági tevékenység, amivel gyermekként ismerkedett meg.

A másik, a teremtő-alkotó képzőművészeti tevékenység. Számára mintegy táptalaja is a kétkezi munka és a természet az intellektusnak, a művészetének.

Egyik sem létezhetne a másik nélkül.

Az idén 80 esztendős művész élete során minden tavasszal átéli a rügyek, a földből kibújó apró növények születésének csodáját. Élvezi a természet erejének hatalmasságát és a mikrovilág parányi létformáját.

Ezenközben művészetének tárgya és alanya is az EMBER.

Az ember és természet összhangja, közös ritmusuk, a távlatok és az idő.

Apám sosem unatkozott eddigi életében.

Ha nem volt mire, akkor fejben festett és rajzolt. Emlékezetébe véste a látványt, miközben képekben gondolkodott. Bármennyi idő is telik el az észlelés és a fejben komponálás után, bármikor képes előhívni és megfesteni ezeket a képeket.

Bármit lerajzol vagy lefest, amit egyszer megnézett.

Ráadásul mindenre rajzol, ami a keze ügyébe kerül. Nincs az a postai boríték, reklámújság, zacskó, tejes doboz, magazin, vagy bármi, ami megúszná.

Ha tévét néz, azonnal rajzol. Egy vitaműsor résztvevői modelek a számára, hát lerajzolja őket.

Ha metróval utazik, buszon vagy villamoson, folyton hunyorog, komponál, elemez, értelmez és az érdekesebb helyzeteket, figurákat hazaérve lerajzolja.

Nagyon erős szociális érzékenységgel rendelkezik. Ez az érzékenység teszi őt a festészetében is érzékennyé és ez mindig is kitűnik a képeiből.

Ezen a kiállításon főleg a 60-as 70-es években készült munkáit láthatja a közönség.

Azon túl, hogy az én számomra sok képpel személyes emlékem idéződik meg, (hiszen szinte minden modelljét személyesen ismertem vagy ismerem) felfedezhetjük a kor figurális festészetének hangulatát is. Mondhatnánk azt is, hogy a emberi-társadalmi problémákra érzékeny művész a 60-as 70-es évek életkörülményeibe kényszerült vidéki emberek sorsának és környezetének képi megformálója.

Nagy hatással foglalkoztatja a vidéki élet és környezet, a mezőgazdasági tevékenység, a természetközelség, az évszakok váltakozása és a természet csodálatos ám szigorú rendje.

Művészi egyéniségének különösen gazdag élményanyagot nyújt az is, hogy az emberi természet, az identitás, a világnézet vagy környezettudat nem egysíkú, nem egyirányú, hanem egyszerre több.

Így aztán Szurcsik János oda-vissza közlekedik a különböző világok között, csak úgy mint egy utazó.

Útközben gyönyörködik, számára minden apró jelenség élményszerű. Nem kerüli el semmi sem a figyelmét. Nem akar megváltoztatni semmit, mindent olyannak fogad el, amilyen.

Ő csak szemlélődik, figyel de leginkább gyönyörködik.

Ha tovább is szemlélnénk Szurcsik János munkásságának szakaszait láthatnánk, hogy a 80-as 90-es években ugyanaz az érzékenység hajtja a művészt, mint korábban, ám új elemekkel bővül az alkotói tématár: a városlakók, munkanélküliek, hajléktalanok életét is vászonra festi.

Nála mindez természetes, hiszen az életformák átalakulásával a művészi témák köre is módosul nála, de aggodalma a világ gondjai felett sosem múlik el.

A nagyvárosi élet hangulata, feszültsége, az egyén viszonya az urbánus környezettel - fejeződik ki újabb képeiben. Valahogy úgy érezzük, mintha a képek szereplői egy idegen közegbe érkezve próbálnák megtalálni helyüket az új környezetben.

Mindig megértéssel fordult az emberek felé, műveivel nem itélkezett mások felett és nem is élcelődött vagy gúnyolódott.

Egy-egy problémának a képi válaszát formálta meg nyitottan emberségből, tehetségéhez képest minden erejéből.

Az alkotás számára mindig feloldást és megoldást mutatott. Az élet feltétlen szeretete nem csak a sajátjáról szólt, hanem másokéról éppúgy.

Ez az életenergia mutatkozik meg a képeken, és a hit az egyszerű emberek életének fontosságában, szépségében és gazdagságában.

Ugyanígy hisz a művészet erejében, a kreativitás szükségességében, a legnagyobbak nagyságában, a különböző korok és népek művészetének nagyszerűségében, a művészetek nélküli élet lehetetlenségében, a béke és a szeretet jelentőségében, az egymás megbecsülésében, a hit fontosságában.

Itt, a Neon Galériában látható Szurcsik János festmények csak egy apró szeletét mutatják meg egy jelentősen nagy életműnek.

Ebben az életműben (ami máig nem teljes, hiszen nagy örömömre apám ma is aktív alkotó, soha nem nyugvó alkotói vággyal és energiával dolgozik) a legkülönbözőbb méretben és technikával megalkotott festményeket, szobrokat, és grafikákat találhatunk.

De ezek a művek majd egy (vagy több) következő kiállítás darabjai lesznek.

Ezzel megköszönöm megtisztelő figyelmüket, gratulálok a fiatal művésznek és kérem tekintsék meg a kiállítást!

Archívum / Archive


2018.10.19 – 2018.11.16
Haász Katalin – Mező / Field

2018.09.14 – 2018.10.12
Losonczy István – Csíkok  / Stripes


2018.06.01 – 2018.06.29
Várnagy Tibor – 1989


2018.04.13 – 2018.05.15
Swierkiewicz Róbert – Transparent Road 1989 XERTOX


2018.03.09 – 2018.04.05
Nyilas Márta – A többi nő és én / The other woman and me

2018.01.19 – 2018.02.20
Ádám Zoltán – Bibliai idézetek / Biblical quotations

2017.12.18 – 2018.01.12
Bernát András 60

2017 November / November
Hencze Tamás – Művek a 70-es évekből / Works from the 70’s

2017.10.20 – 2017.11.14
Gábor Palotai – Munkák 1976 - 1980 / Works 1976 - 1980


2017.09.15 – 2017.10.10
KÁROLYI ZSIGMOND – VERTIKÁLISDIAGONÁLISHORIZONTÁLIS

2017.06.30 – 2017.07.20
Szilágyi Lenke – Alternatíva


2017.05.12 – 2017.06.09
Veres Júlia – Tárgyi bizonyíték (70-es évek) / Material Evidence (70’s)

2017.04.07 – 2017.04.31
Szirányi István – Ön-expozíció / Self-exposition


2017.03.10 – 2017.03.31
Pácser Attila – Színek fekete fehéren / Colours On Black And White


2017.02.08 – 2017.02.25
Ötvös Zoltán – Monológ / Monoloque

2017.01.20 –  2017.02.03
Erdélyi Gábor – Személyes műtárgyfotók / Personal photos of my work

2016.12.16 – 2017.01.14
Lóránt János Demeter – Szürke képek (Művek 1970-es és 80-as évekből)

2016.10.28 – 2016.11.16
Baranyay András (1938 - 2016)

2016.09.09 – 2016.10.04
Losonczy István – Ecru et Blanc

2016.04.08 – 2016.05.16
Révész László László – Non Serviam

2016.03.22 – 2016.06.04

Révész László László – Serviam

2016.02.12 – 2016.03.08
Korodi Luca – Alkonyat fázisai / Phases of gloaming

2016.01.22 – 2016.02.09

Horváth Roland – Zsúr / Party

2015.12.11 – 2016.01.05
András Bernát – Szekvencia, szimmetria, körszalag / Sequence, Symmetry, Round stripe  

2015.11.12 – 2015.12.07
Hencze Tamás – Formázott képek a 80-as évek elejéről / Shaped pictures from the early '80s

2015.09.11– 2015.09.25
Losonczy István – Bejáratlan terek

2015.06.12 – 2015.07.31
MÉHES LÓRÁNT – Fotók a hetvenes évekből / Photos from the seventies


2015 Majús / May
Ulay – Irritáció / Irritation


2015.03.13 – 2015.04.30
Komoróczky Tamás – Piros a vér / a vér mintázatai / The Blood is Red / The Patterns of Blood

2015.02.16 – 2015.03.06
Ádám Zoltán – Új munkák / Recent works

2015.01.16 – 2015.02.10
Ötvös Zoltán – Harkály kopácsol valahol

2014.12.04 – 2015.01.09
Klimó Károly – Tíz év (1975-1985)

2014.11.06 – 2014.12.02
Bernát András – Test

2014.09.12 – 2014.10.03
Bada Dada – Ne Aggyad Az Agyad! (fotókollázsok és képveresek)

2014.07.11 – 2014.08.01
Szőke Gáspár – Formák, kontrasztok, építek, bomlasztok

2014.06.12 – 2014.07.08
Nemere Réka – Pályalátványok / Field Views

2014.03.13 – 2014.04.07
Tolvaly Ernő – TV-rajzok

2014.05.09 – 2014.06.03

Horváth Roland és Korodi János – Speakeasy

2014 Április / April 
Drozdik Orsolya – Dividuális mitológia

2014.03.13 – 2014.04.07
Tolvaly Ernő – TV-rajzok

2014.02.03 – 2014.03.07
Lengyel András – Nyílt tér

2013 December / December
Halász András – Vallás 1979

2013 Szeptember / September
Sarkadi Péter – EGO-dokumentumok

2013 Július / July
Őry Annamária egy estés – Rózskert

2013 Június / June
Szigeti András – Képhiba

2013 Majús / May
Gajzágó Donáta és Korodi Luca – Stress

2013 Március / March
Zuzu-Vető (Méhes Lóránt- Vető János/NahTe) – Feltámadtunk-új képek

2013 Január / January
Veszely Ferenc – Malom-rekonstrukció

2012 December / December
Erdélyi Gábor – Élek / My Edges

2012 November / November
Szabó Ákos – Sublow


2012 Szeptember / September
Bullás József – Papír

2012 Augusztus / August
Oroszy Csaba – Ens

2012 Majús / May
Komoróczky Tamás – Szellemcsapda


2012 Március / March
Károlyi Zsigmond – Állványok és fényrácsok (művek a nyolcvanas évekből)

2012 Február / February
Kovács Tamás


2012 Január / January
Horog Sára – Hússtruktúra

2012 Január / January
Piskolti Bernadett megnyitószövege Horog Sára kiállításán

2011 December / December
Horváth Roland – Klórterem

2011 November / November
8-ból 8

2011 Október / October
Szurcsik János – Szurcsik József megnyitószövege

2011 Október / October
Szurcsik János – "Pályám emlékezete I."- művek a 60-as és 70-es évekből

2011 Szeptember / September
Bernát András – Tér tanulmányok

2011
Július / July
Peer Krisztián - Braun András: Agyváltó című kiállításának megnyitószövege

2011 Június / June
Braun András – Agyváltó

2011 Majús / May
Hajdu István írása Hencze Tamás: Megtalált képek című kiállításáról

2011 Március / March
Fenyvesi Áron: Siegmund Ákos – humankompositinformatív című kiállításának megnyitószövege

2011 Február / February
Paksi Endre Lehel: Giricz Máté - másvilág című kiállításának megnyitószövege


2011 Január / January
Korodi János – örök maradás / Eternal Lingering

2010 December / December
Farkas Zsófi – Családállítás

2010 November / November
Bernát András – Rekonstrukció-Rész és egész

2010 Október / October
BERNÁTH/Y SÁNDOR – Muddy things I.

2010 Szeptember / September
Horváth Roland – Hajók keletről nyugatra

2010 Szeptember / September
Horváth Roland – Reggel

2010 Szeptember / September

Erdőháti Melinda - Horváth Roland kiálításának megnyitószövege


2010 Július / July

Zenebolt-Music Store

2010 Június / June
Pálos Miklós – Munkák

2010 Április / April
Interjú Komoróczky Tamással

2010.03.26.
Fenyvesi Áron - Szabó Ákos kiállításának megnyitószövege

2010.02.17.
Zombori Mónika - Nagy Judit Borbála kiállításának megnyitószövege

2010.01.15.
Fenyvesi Áron- Siegmund Ákos kiállításának megnyitószövege


2010.01.10.
Jankó Judit: Kigyúltak a Neon fényei - Napi Gazdaság

2009.12.20.
azubaktir: Giricz Máté

2009.11.10.
napvilag.net

2009.07.07.
kultura.hu








Neon Galéria

HU 1065 Budapest
Nagymező u. 47.

2. emelet / 2nd floor

Hétfö – Péntek 14h – 18h
Monday – Friday 2pm – 6pm