2011 január / january

Korodi János
"örök maradás" / Eternal Lingering

A személyes jelenlét élménye köti össze az utóbbi 3 év környezet-portréit, melyeket táguló körökben a budapesti otthonom környezetétől, Európa különböző helyszínein át, az utóbbi pár hónapban NYC-ben fejlesztettem.A jelentéktelennek tűnő köz-tér részletek mindenkit érintő kisugárzása, a hely, – a Genius Loci hatása érdekel, mely meghatározza a szellemi környezetet, az építészetet – és természetesen a festményeket is. Ez a hatás igazából egy interakció. Az emberi megnyilvánulások gyökerei nagyban hordozzák közvetlen közegük, a természetes környezetük vonalait, gesztusait - és viszont: a kulturális környezet végül mindenben felmutatható vízjelként ivódik a tájba.Az elmozdulás kontrasztot generál, mely aztán egységes, mégis szüntelen változó festői nyelvet formál. A kontraszt hirtelen rávilágít mindenre. „Valahol” lenni sokkal valóságosabb, ha voltunk már máshol is.

A hagyományos festői technika, a fény és árnyék, a formák és színek jó eszközökként szolgálnak a személyes érzékelés kifejezéséhez. A kompozíciókkal a látványban rejlő rétegzett információt, a hely szellemét szabadítom föl/fogalmazom képpé. A fény szerepét valóban expresszív festőiséggel hangsúlyozom, azonban a huszadik századi absztrakt-expresszívvel szemben, én a „látványelvű, felismerhető” festészetben találom meg a dolgok viszonyát egymáshoz, – az absztrakt tartalom a mindennapi látványban él. Repetitív munkamódszerrel készülő sorozatomban, az egyre egyszerűsödő “épületek” a képeken, valójában ritmusokká, festői módszerekkel létrehozott zenei rendszerekké alakulnak át. Minden hely valamilyen hullámhosszon rezeg. A képeken, a különböző helyeken elraktározott rezgések által alakul egy közös történet, egy olyan hely szellemének a története, amelynek neve: az én Világom.(Korodi János 2011.)

It is the personal experience that connects the paintings about my surroundings in the past two-three years. I have been developing these works in ever-widening geographic circles from my home environs in Budapest to different European locations and further to the US. What interests me is the impact seemingly insignificant public spaces exercise over all of us, that is, I am interested in the Genius Loci, the spirit of the place - that determines mental environment, architecture and naturally painting.In my compositions I set free the spirit of a place — the layered information hidden in the spectacle. In contrast to the abstractions of the twentieth century, I see the abstraction in the kind of painting that is based on the spectacle and is "recognizable" and that extracts the relations between "things" from these spectacle/s of everyday life. This series of my paintings is based in a repetitive methodology, in them the ever simpler "buildings" have been transformed into rhythms and painterly musical systems just as it happened in abstract expressionist painting. However, selecting the right detail and not crossing the borders of recognizability, my paintings always preserve the character of the given locale and its visually accessible complexity--that is, the real Spirit of the Place.(Janos Korodi 2010)