Archívum / Archive       Művészek / Artists     Könyvek / Books        Rólunk / About       Kapcsolat / Contact
Mark


Károlyi Zsigmond

(1952, Budapest)

A Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán végezte tanulmányait 1971 és 1976 között. A festészet mellett konceptuális jellegű munkákat, fotókat, filmeket, akciókat, environmenteket készített, valamint teoretikus szövegeket írt. Művészete az 1970-es évektől a geometrikus absztrakcióhoz és a korban releváns konceptuális-szeriális tendenciákhoz kapcsolódott. Képein az elemi geometrikus jelek használatán keresztül beszél művészetelméleti kérdésekről, melyek nem csupán konkrét formakísérletek, inkább a gondolkodás és a percepció mechanizmusainak metaforikus modelljei. Az 1980-as években meghatározó a kereszt (X) alakzatot feldolgozó kollázsok és fotófestmények sorozata. Művészetébe később az absztrakt expresszionizmus eszköztárát is beemelte, a korábbiakra jellemző alaptéma konstruktív karakterét kombinálta a gesztusszerűvel, a festőivel. A 2000-es években készült szimbolikus zsánerképeket követően ismét az absztrakció és a geometrikus művészet felé fordult, munkában a huszadik század művészeti eredményeit ötvözi, a művészet saját rendszerén belül működő utalásként használva azokat. 1987 és 1991 között a Magyar Iparművészeti Főiskola adjunktusa volt, ezt követően 1990-től osztályvezető tanár, majd tanszékvezető lett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. 1991-ben Munkácsy Mihály díjjal, 2015-ben Príma díjjal tüntették ki. (Márkus Eszter)

Károlyi studied painting at the Hungarian Academy of Fine Arts between 1971 and 1976. Beside painting he made conceptual artworks, photographs, films, actions, environments and wrote theoretical essays. From the 1970s, his art was linked to geometric abstraction and to conceptual-serial tendencies relevant at the time. He discussed art-theoretical issues through his pictures mostly using primary geometric symbols. These paintings are metaphorical models of the mechanisms of thinking and perception rather than mere formal experiments. In the 1980s, his most significant works were the collage and photo-painting sequences adapting the X-shaped saltire, the “crux decussata”. Later he incorporated the methods of abstract expressionism into his practice, combining the gesture-like, the painterly with the constructive character of previously used subject matter. Following the symbolic genre paintings of the 2000s, he returned to abstraction: he has been combining the achievements of 20th century art, using them as a reference to painting itself. Between 1987 and 1991 he was an assistant professor at the Hungarian University of Applied Arts, since 1990 he has been Head of Department at the Hungarian Academy of Fine Arts. He was awarded the Munkácsy Mihály Prize in 1991, and the Prima Prize in 2015.
(Eszter Márkus)

Művészek / Artists



Neon Galéria

HU 1065 Budapest
Nagymező u. 47.

2. emelet / 2nd floor

Hétfö – Péntek 14h – 18h
Monday – Friday 2pm – 6pm